Mennyi mindent lehet megtudni egy egyszerű futás közben.
Gyerekkoromban eléggé duci voltam. Így utólag visszagondolva szerintem nyugodtan mondhatom, hogy kövér voltam. Persze a szüleim szerettek így is és még mind a mai napig azt mondják, hogy dehogyis, én nem voltam kövér, csak dundi, de én bátran vállalom és elismerem, hogy az voltam. Ezen nincs mit szégyellni, pláne annak a tudatában, ahogy ma kinézek. Sőt, talán pont ezért is szeretem mutogatni az akkori énemet, mert így össze lehet hasonlítani.
Egyébként ezzel nem vagyok egyedül, mert rengetegen vannak így, hogy anno ducik voltak, aztán felnőttkorukra teljesen megváltoztak. Nagyon sok emberben pont ez a hajtóerő, hogy abszolút nem volt megelégedve magával, ezért változtatni akart azon, ahogy kinéz és pont ez vezetett ahhoz, hogy elkezdjen rendszeresen mozogni és a sport lett az élete.
Nálam ez egészen pontosan így volt. Mivel nem szerettem a gyerekkori kinézetemet, ezért később, az évek során elkezdtem mozogni. Először csak ímmel-ámmal, aztán van az a pont, amikor ez az egész az életed része lesz és már úgymond nem tudsz leállni. Persze ez csak idézőjelben, de az tény és való, hogy a mozgás minden ember életének a része kellene, hogy legyen. Mivel ma a legtöbb ember ülőmunkát végez, keveset mozog, ezért erre hatványozottan oda kellene figyelni és sokkal tudatosabban élni. (tovább…)