Lányformációt alapítunk.
Már lassan több mint másfél évtizede táncolok. Alapvetően a latinamerikai és a standard versenytáncok az én műfajom, de a hosszú évek alatt már számtalan más műfajba is belekóstoltam. Egyik szakításom után a hastáncba menekültem, hogy visszaszerezzem női egóm maradványait. A húgom szakítása után a swing felé sodort minket az élet, ahol ő rá is talált élete párjára. Az persze minden versenytáncosnál alap, hogy mellette el kell sajátítani a klasszikus és a jazz balett technikáit is. De nekem valahogy ennél jóval több műfaj került bele az érdeklődési körömbe. Igazából egyiket sem én kerestem, mindig csak engedtem a lehetőségek csábításának. És bizony jól tettem!
Így lettem a legnagyobb hazai sportcsarnokban egy nagyszabású újévi koncert nyitótáncosa, ahol híres zenészek húzták a dallamos bécsi keringőt a talpunk alá! Vagy hasonlóan nagy élmény volt az Operaház híres színpadán állni és négy hónapos felkészülést követően eltáncolni a palotást mint nyitótáncot. Rengeteg élményem van, amit öreg koromban sem fogok elfelejteni, az biztos. Üröm az örömben, hogy már 30 éves koromra széttáncoltam a lábam és emiatt szögre kellett akasztanom a tánccipőket. Szerencsére rájöttem, hogy lapos talpúban még megy a dolog, ezért kerestem egy olyan műfajt, ahol ez sem akadály. Igen, ez már körülbelül a 35. táncnem, amivel próbálkozom, na de nem baj, még marad néhány későbbre is. (tovább…)